Magyarlapádról

Magyarlapád Erdélyben, Fehér megyében, Nagyenyedtől 10 km-re helyezkedik el, a Maros bal partján, a Kis-Küküllő menti tájegységben. A környék egyik legkorábbi időktől magyarok lakta települése (első okleveles említése az 1030-as évekből való). 

Temploma, amely román stílus jegyeit hordozza, több átalakításon esett át, míg mai állapotát elérte. Híres kazettás mennyezetét 1759-ben kapta.

Magyarlapád a hét faluból álló község központjaként vezető szerepet tölt be a térségben. Kettő ezek közül – Magyarlapád és Magyarbece – magyar lakosságú, négy faluban – Fugadon, Vadveremben, Asszonynépén és Kisaknán – a XXI. század elején már többségében románok éltek, Magyarbagó pedig vegyes nemzetiségű falunak számít.

Vendégszeretetéről, táncairól és népdalairól híres lakosságának száma több mint 1000 fő, szinte teljes mértékben református felekezetű.

A lakosság nagy része mezőgazdaságból, valamint helyi vállalkozásokból él. A gazdag faanyagot felhasználva a faluban jelenleg 17 koporsósműhely működik. Határában húzódó ültetvényein rózsákkal, valamint gyümölcsfákkal foglalkoznak. A település egyik kiemelkedő üzeme a Biomilk sajtgyár, amely Románia teljes területére készíti és szállítja tejtermékeit. A falu Erdély egyik híres történelmi borvidékén fekszik - így az sem véletlen, hogy a faluban mindenkinek saját szőlője, bora van, és a vendég nehezen távozhat anélkül, hogy azt meg ne kóstolta volna.

A falubeliek hagyományhű életének következtében rendkívüli épségében fennmaradtak táncai, népzenéje, valamint népviselete is: a szólisztikus férfitánc, helyi nevén a „pantazó” (pontozó – lassú és gyors pontozó), a „kapcsas vagy karikázó” (leánykörtánc), az „öreges csárdás” és a „szapara” (sebes csárdás).